

Máthé Zsolt András versei
You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Máthé Zsolt András versei
Ekloga01
Költő
Régen láttalak erre, barátom, kint a szabadban.
Színész
Rég ért engem a nap, kit reflektor tüze éget,
És csak színpadon él álmot - tudod, az nem az élet;
Tegnap még a világ, ma odú csak, szűk menedékhely.
Költő
“Szó, szó, szó” - szavak, és se neked, se nekem nem öröm már.
Szólunk, s szűk a kereslet, szűk kereset, köszönet jár.
Alkotok én a fióknak, és az nem honorálja.
Színész
Nálunk dúl az omikron, az esték sorra lemondva.
Nincs más hátra nekem, mint inkább menni futárnak,
Bringán kis betevőért vinni a más vacsoráját.
Kérlek, félre ne érts! Nem bűzlik a kétkezi munka.
Költő
Szellem s gondolat – itt köpnek rá, s rajtuk a bélyeg;
Járjon a kéz, vegetáljon némán ész meg a lélek.
Pénzért menj le kutyába, talán dob díjat a kult-úr,
Művész úr-titulust is


You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in