Varga András - Félelem és Büszkeség
Varga András - Félelem és Büszkeség
Az aszfalt nem volt hibás, csupán visszatükrözte a januári nap sugarait. Félix kihúzta magát, dzsekijének hűtőrendszere új erőre kapott, és lágyan bizsergette a hátát. Enélkül nem bírta volna a betonból sugárzó hőséget. A lánya természetesen nem vett dzsekit, mert még csak január volt. Majd májusban. Nem akarta erőltetni, döntsön csak ő, majd tanul belőle.
– Muszáj mennünk? – kérdezte Brigi – Nagyon meleg van.
A lány lehajtott fején rebegett széles szalmakalapjának karimája.
– Élvezni fogod – mondta Félix – Mindjárt elérjük a fákat, onnan már gyorsan ott vagyunk.
A nagyszülei mesélték, hogy gyerekkorukban a Városliget zöldben burjánzott, és mennyire rettegtek akkor az emberek a klímaváltozástól. Pedig az már itt volt, akkor is ott volt, semmi értelme nem volt félni tőle. És három fa is
Contribute
You can support your favorite writers

